A doktorandusz hallgatók motivációját, képzéshez kapcsolódó terveiket, kutatási, munkaerő-piaci, valamint nemzetközi mobilitáshoz kapcsolódó elképzeléseit hivatott mérni ez az évenként ismételt felmérés.
A kérdőívet 2025. májusában átalakítottuk, a munkaerőpiaci kérdések új kérdőívben (Doktori DPR-jellegű felmérés) való megjelenítésével.
A 2025-ös Doktori Iskolák felmérés: stabil szakmai elégedettség, támogató közeg
A kitöltőkről:
2025-ben a válaszadók többsége a Z generációhoz tartozott (51,3%), őket követik az Y generáció képviselői (36,3 %). A válaszadók közül a legtöbben a JÁDI (25,2%), majd a TDI (23,5 %) hallgatói közül kerültek ki, de jelentős arányban (14,3%) jelentek meg közöttük az új Társadalomtudományi Doktori Iskola (TÁDI) hallgatói. Az ösztöndíjas doktoranduszok kitöltési aránya (75%) azonos tendenciát mutat a 2022-es évvel. Elmondható, hogy a kitöltők között továbbra is a doktori képzés tanulmányi (képzési kutatási szakasz) részét végzők vannak többségben.
Hároméves tendenciák:
Az elmúlt három év alapján elmondható, hogy a kitöltések aránya nőtt, majd tartósan 30 % felett maradt. A kérdésekhez rendelt kötelező válaszadási feltétellel az üres válaszívek aránya 50% alatt maradt. 2024 az első olyan év amikor a más egyetemekről érkezők aránya meghaladta 25%-ot, sőt ebben az évben a kitöltők 31,3 %-a rendelkezett más egyetemen szerzett mestervégzettséggel.
Munkaerőpiac:
2025-ben a kitöltők 77,9 %-a jelezte, hogy munkavállaló, a kitöltők között 63,5%-os a főállású munkavállalók aránya. A munkavállalást tervezők aránya a válaszadók között 10,6 %-os volt A válaszadók munkaerőpiaci részvételével kapcsolatban elmondható, hogy az 2023-tól kezdve folyamatosan és trendszerűen nő: 2024 (+14,3%); 2025 (+9,4).
Külföldi tevékenységek:
A külföldi tevékenységeket végzők aránya a kitöltők között 2025-ben tovább csökkent (-5,3 %), ezzel a külföldön végzett kutatási (8,6 %) és tanulási (8,6 %) tevékenység összesen 17,2 %-ra esett vissza. A kérdésre választ adók jellemzően rövid, 1–6 hónapos mobilitáson vettek részt. A célországok között szignifikánsan jelent meg Szíria (4 fő), Belgium (3 fő), az Amerikai Egyesült Államok (2 fő).
Kimagasló elégedettség:
A hallgatók kimagaslóan elégedettek a témavezetőikkel folytatott közös munkával és a témavezetők által nyújtott szakmai felkészítés és segítség minőségével. A komplex vizsga előtt állók esetében kiemelkedő a doktori irodák tájékoztatásának értékelése, a komplex vizsgát teljesítettek körében pedig a vizsga követelményeinek
teljesíthetősége kapott magas értékelést. A kitöltők értékelésében javult a doktori iskolák által kínált kutatási tanegységek és az oktatott kurzusok hasznosíthatóságának, a kutatáshoz biztosított infrastruktúrának megítélése is.
Fejlesztendő területek:
Elmondható, hogy a doktoranduszok elégedettsége elsősorban az anyagi forrást igénylő területeken maradt el tartósan a 3,00-ás átlagtól, ami azt is jelzi, hogy az alacsony összegű doktori ösztöndíjból gazdálkodó hallgatók igényelnék az iskola ráfordítását, anyagi támogatását kutatásaikhoz. A komplex vizsga előtt álló hallgatók általában pozitívan értékelik a doktori képzést, kiemelve az oktatók hozzáállását, szakmai felkészültségét és rugalmasságát. Több iskolában kiemelik a témavezetők és oktatók személyes elkötelezettségét és a hallgatóbarát, informatív közeget. A komplex vizsgát már teljesített hallgatók visszajelzései vegyesek. Egyrészt kiemelik az
adatbázisokhoz való megfelelő hozzáférés biztosítását, valamint az általában magas színvonalú szakmai eseményeket (pl. doktori szimpóziumok, konferenciák).